Az absztraktok a hivatkozott rendezvények kiadványaiban megtalálhatók nyomtatott formában. A kivonat / absztrakt mit egy lenyomat, felvillant néhány fő gondolatot az előadás tartalmából és tükrözi a szellemiségét, ezért a későbbiekben is inspirációul szolgálhat. Alább szerepel néhány közülük. Az előadások és cikkek időrendben és tematikusan rendezve a publikációk menüpontban találhatóak.
„Csak úgy repüljünk, hogy sem tebenned sem énbennem kár ne essék” – a bionóm szemléletmód az intermodális mesemunkában
MRSZE X. Országjáró Konferenciája, Győr, 2022
A népmese maga az életre tanítás. Pszichológiai /szakmai szempontból nézve pedig a schultzi bionóm szemléletnek a megjelenítése. A mesemunka bionóm módon működik, de a mese sem csodaszer, amihez csak hozzá kell nyúlni, és minden megoldásban segít. Habár archetipikus tartalmaival sokszor csodás eszköznek tűnik, egy mese szimbolikus és kollektív tartalmához hozzáférni lélektani munkát kíván, ami egy folyamat által tudja segíteni a szimbolizációs munkát. A mesemunka során feltárt tartalmak belső erőforrásokat mobilizálnak, így egyszerre lesz motiváció és tartalom, a kulcs és erőforrás mese szimbolikus narratívája. Komplex hatásmechanizmusa ugyanakkor spontán és magával ragadó. A mesével találkozás autogén folyamatát és a bionóm elvek érvényesülését feltárva közelebb jutunk a csodás hatások megértéséhez, méghozzá olyan módon, hogy nem deszakralizáljuk (és ezáltal kissé hatástalanítjuk) ezt a rítus-szerű folyamatot, hanem annak mélyére nézünk, és felszínre hozzuk a minket segítő – szakmai – tartalmakat. A mesemotívumok vonalvezetők lehet abban
is, ahogyan alkalmazzuk őket, és mintegy jól megérdemelt varázstárgyakként lesznek integrálhatók a lélektani munkába.
Schultz a bionóm elvének a komplex fogalmát átlátva és átérezve megértjük a terápiás szemléletet módszertani hatótényezőit, de egyben a világképet is, ami mögötte van. Ebben a fogalomban koncentrálódik 9 olyan alapelv, amelyekkel minden életesemény megmagyarázható. Ezeket az alapelveket látjuk tükröződni háromszorosan is: a meseanyag fennmaradásában, a mese tartalmában és a mesemunka folyamatában. Az alábbiakban a
bionóm alapelveket követjük a meseterápiás vonatkozások mindhárom területén.
Népmese szakralitása a pszichológiai munkában
MRSZE I. Intermodális Mesepszichológia Minikonferencia, Budapest, 2021
Beavatásként kezelni a mesét izgalmas kérdés és csábító lehetőség. Közismert ma már, hogy a népmesék képesek arra, hogy vezessenek bennünket. De miben vezetnek, és hogyan kellene hozzájuk nyúlni, hogy ezek a mély és tág lehetőségek is megnyilvánuljanak? Hogyan lehet hozzáférni és mit jelenthet a szakralitás a mesével való lélektani munkában? Az előadásban azt érintjük, hogy hogyan lehet a mesék szövegét kollektív fantázián túl egy szimbolikus szövegként kezelni, és hogyan egy fajta beavatás a mese. Minden mesemunkához kérek egy mesés vezetőt, vagyis a meseszöveget, amelyik a módszertani munkát is vezérvonalként segíti, képesen megjeleníti. Ebben az előadásban egy lány útja segít, aki új szemléletet kap, és ezzel új életet. (melyik mese lehet ez?)
Lélekrendező mesemunka szövetében a „ki vagyok én” kérdése – önazonosítás folyamata és a szerepváltások az intermodális mesemunkában
Magyar Pszichodráma Egyesület Nemzetközi Kongresszusa, 2019
A népmese, mint kollektív történet és kollektív tudás hordozója manapság ideális felülete a lélektani munkának is. Ebben a munkában egyik első lépés a narratíva szubjektív megélése, reaktualizálása, egyéni újraalkotása. Ezáltal az alkalmazott mese az önismereti munka felületévé válik, melyben önmagunk felismerése és megismerése része az öndefiníciónak. A mese lehetőséget ad arra, hogy szimbolikus, egyéni és érzelmi válaszokat adjunk a „ki vagyok én” kérdésre a lehető legváltozatosabb kontextusban. Önmagunk definiálása egy kollektív narratívában ugyanakkor már kommunikáció a közösséggel is, és a saját helyünk megtalálása a közös térben / nyelvben.
A hagyományozott népmese azáltal, hogy az személyes térben újraéled, jelenvalóvá és a közösségiből egyénivé válik. A saját mese gyakran különbözik az elhangzott történettől. Elfelejtődnek mozzanatok, áthelyeződnek hangsúlyok, megváltoznak szereplők. A mese szimbolikus történetisége egy kitágított és egyben biztonságos személyes lélektani térré válhat. Ezt a narratív átalakulási folyamatot követhetjük a lélekrendező mesemunka első szakaszának ismertetésekor.
A mese egyénivé válása, megszemélyesülése önmagában már egy dramatikus jelenségnek tekinthető, de nem állunk meg ennél a mozzanatnál. A mesével való munka során feltevődik a kérdés (előbb tudattalanul és spontánul, majd szándékosan, tudatos munka részeként is), hogy kinek a szerepében látja magát a kliens. A műhely során modellezzük azt, ahogyan a mesébe való „belehelyeződés” alakul és átalakul egy lélekrendező mesemunka műhely során. A bemutatás után nyitott párbeszéd kezdődhet a módszerbeli találkozások és intervenciós lehetőségek, illetve módszerbeli különbségek tekintetében.
Kulcsszavak: tradicionális narratíva, meseterápia, önazonosság, állapotkép, szimbólum
Holnap legyen a te vendéged – a mese puffer szerepe
Pszichoterápia folyóirat 15. konferenciája, Budapest, 2018
A népmeséket különböző funkciók „érdekében” alkalmazzuk a pszichológiai munkában. Ezek a narratívák eszközként és keretként egyaránt megjelenhetnek a terápiás térben. A mese úgy épül be a tanácsadási vagy terápiás folyamatba, hogy mind a kliensnek mind a terapeutának egy átmeneti teret képez. Egyszerre tekinthető a narratíva vezetőnek, segítőnek és védelmezőnek. A népmese alkalmazása tehát egy sajátos keretet ajánl meg, amelyben a mesét – az Intermodális Meseterápia nomenklatúrája szerint – a puffer funkció mentén is használjuk. A műhely során a mese alkalmazására kontroll-, hatalom-, kölcsönösség élményének optikájából tekintünk.
Ahogyan a hős elküldheti maga helyett a segítőit, és általuk cselekszik, úgy a kliens is szerepeltetheti a mese fordulatait a szimbolikus munka szabadságában, és maradhat a munka különböző szakaszaiban a számára elégségesen biztonságos térben. Az autogén irányítást a fentiek mentén időnként átveszi a mese, illetve általa a kliens, felvetve az egyenlőség, kölcsönösség, hatalom, kontroll kérdését.
Műhelyünk első részében egy meseelemmel való munka bemutatásával a narratíva szerepének elemzésére van lehetőség. Az esetrészletek bemutatása a mese történeti vázának ismertetését, a pszichológiai alkalmazásának érveit, és a mesemunka lépéseit tartalmazza. A narratív ismertetésen túl a mese értelmezési folyamatát döntéshozatali folyamatként közelítjük meg, a kliensnek az értelmezési hálóban való mozgását pedig döntéshozatali sémaként ismertetjük. A pszichológiai munkát vezető összefüggések a fentiek értelmében kiemelkednek a narratív leírásból, és elemzés tárgyává tehetők. A műhely másik időegységében szakmai párbeszédre adunk alkalmat, amelynek fókusza az, ahogyan a terápiás térben hullámzik mese – terapeuta – kliens hármasában a kontroll, irányítás, vezetés. Mikor ki vezet és ki a vezetett direkt és indirekt módon? Mitől jellegzetes a népmesei narratíva más történetekhez képest?
Relaxmesék és rokonaik, a képalkotás formái a gyermekek relaxációjában
MRSZE VIII. Országjáró Konferenciája, Pécs, 2018
Az utóbbi évek eredménye, hogy az alkalmazott mese műfaját a relaxáció témakörében is célzottan használják szakmai és laikus környezetben egyaránt. Ezek a tevékenységek gyakran a befogadó mesehallgatásnál többek akarnak lenni. A vezetett fantáziálásnak, képalkotásnak, időnként képhívásnak a formáit öltik. Tartalmukban és fordulataikban pedig kevésbé a népmeséket, inkább egy sajtos, a biblioterápiával közös felületet alkotó. érzelmi intelligenciát célzó, lelki folyamatokat leíró saját képi világot használnak. Egy egyre népszerűbb, de már-már közhelyesedő és devalválódó jelenségről beszélhetünk. Az MRSZE szakmai munkájában is régóta a relaxáció tanításának egy releváns segítője a mese. Láthatjuk ezt a népmesék alkalmazása által, és a progresszív relaxációs gyakorlatok során a metaforikus – szimbolikus megjelentésekben. A fenti témakört a relaxációs és szimbólumterápiás szemléleti keretet használva tárgyaljuk. Az előadás során egyéni és csoport-esetekre utalva gyakorlati szempontokat érintünk, továbbá a relaxmese valamint a Diákrelax és Gyerekrelax kapcsolatát vizsgáljuk életkori bontásban.
Meséből fakadó lélekforrás – a forrás mese-képe és a lelki munka első lépései
MRSZE éves közgyűlésének előadása, Budapest, 2018
A népmesékben rejlő erő-forrás lelki, szellemi, kulturális kútfője lehet a fejlődésnek. A gyógyító forrástól az élet vizéig a mesei képekben találunk olyan vizeket, amiket a lelki munka analógiáiként alkalmazhatunk. Hogyan tudunk hozzáférni a mesei forráshoz, és ihletődni belőle? Hogyan tudunk úgy dolgozni a mesékkel, hogy azok szimbolikus mélységeit életbe léptethessük az életünkben. A lélektani munka olyan talaj, amelyből fel tud fakadni és dagadni a mesék bölcsessége. Az előadásban azokat a mesei képeket tekintjük át, amelyek a meséhez-mesébe megérkezést segítik, és a spontán gyógyító folyamatokat elindíthatják. Olyan mese – és esetrészleteket tekintünk át, amelyekből kitűnhet, hogy a mesei és saját lelki erőforrásunk egy tőről fakad.
A sérült bölcsőből fakasztott forrás az intermodális meseterápia eszközeivel
MCSTE XXXI Vándorgyűlés, Debrecen, 2017
A bemutatott családban a sérült anya-szerepet az apával való kapcsolat ellensúlyozta. Az apa tragikus halála után az anya nem volt képes elegendő biztonságot nyújtani, ami többek között az alkalmazkodási nehézségek erősödésében nyilvánult meg. A bemutatott anyagban követjük a foglalkozások során megjelenő projektív, szimbolikus és direktív megjelenését a halott apának, továbbá keressük korai időszaktól sérült anya-lánya kapcsolat fokozatos javulásának lehetőségeit. Az intermodális meseterápia eszköztárát alkalmazzuk, amely egy rendszerszemléletű, relaxációs és szimbólumterápiás alapokra épülő módszer. Esetünkben az egyéni narratívákat az archaikus történetek, népmesék kontextusába helyezzük a meseterápiás foglalkozások során. A mese és a szimbolizált önkifejezés egyszerre megnyugtató és lelki munkát facilitáló hatású. A műhelymunka során lehetőséget teremtünk a családterápiás módszerek és javaslatok beillesztésére.
Kulcsszavak: közös mesealkotás – intermodális meseterápia – projektív jegyek – szimbólumterápia
Hamuban sült pogácsában rejlő erő – rendszerszemléletű meseterápiás lehetőségek a nevelési tanácsadásban
PMPSZ szakmai nap, Gödöllő, 2017
Parázs és hamu: a motiváció tüze
A népmesék egyetemesek, életkortól függetlenek, bölcsek, mélyen gyökereznek a lélekben is. Mindezt hangsúlyozva reneszánszát éli a mese. Pszichológiai szemmel nézve a népmese hatótényezői szélesek és mélyek, amiket tudatosan alkalmazva hiánypótló eszközhöz juthatunk általuk. A beszélgetés során elindulunk alapfogalmaktól, terápiás folyamatba illeszthetőségtől, és esetpéldák által tekintünk rá a népmese pszichológiai alkalmazására. Ahogyan a pogácsa szövetségesekhez juttatja a szereplőket,úgy viheti előre a munkánkat a mese.
Gyorsított idő – archetipikus mese-fordulatok katalizáló hatása csoportmunkában
Pszichoterápia folyóirat XII. konferenciája, Budapest, 2016
A mese-idő kivételesen sűrített, felgyorsított vagy éppen elnyújtott folyamatai akkor is segítségünkre lehetnek, amikor az állami ellátásban a kliens és pszichológus időnyomás alatt van. Bemutatunk egy csoportmunkát, amelyet a nevelési tanácsadás keretében kiskamasz és kamasz résztvevőkkel szerveztünk, akik szociális kompetenciáik és önirányítási képességük területén nehézségekkel küzdöttek. A csoportmunka relaxációs és szimbólumterápiás elemek mentén haladt, az élményfeldolgozás során művészetterápiás elemeket alkalmaztunk. Az erőforrások mobilizálása, nehézségek-gyengeségek és feszültségek kezelésének tematikájánál alkalmaztuk a lélekrendező mesemunka módszerének egy sajátos mozzanatát.
Az eset-vignetta tartalmazza az egyéni meseformálás gyakorlatát, kiemelve annak diagnosztikus hangsúlyait, amelyek megmutatkoznak a kártyaválasztással (gyorsítottan) kialakított „saját mesékben”. A személyes történet sűrített, képi, szimbolikus formában megmutathatja a sérüléseket és fejlődési folyamatban történő elakadásokat, anélkül, hogy azoknak megoldási, feloldási lehetősége feltárulna. A kollektív tapasztalatokat közvetítő népmesei fordulatok pedig a sikeres megoldásokat kínálhatnak, ezért követünk azt a módszertani gondolatmenetet, amely az egyes népmesei fordulatokat a metakogníció szintjén az egyéni mesékhez illeszti, kiemeljük a felhasználható mesei mozzanatokat, azok csatlakozási lehetőségeit. Továbbá követjük azt a gyakorlatban kialakult közös mesét, amit a sok kis egyéni történet-részből alakítottak ki a résztvevők, integrálva valamennyiük lényeges mozzanatát. Kiemeljük a módszertani lépéseket, amelyek által az egyéni szimbólumot archaikus értelmezési keretbe helyezve meríteni tudunk a népmesei anyagból. A kötött időkeretben segítheti az elmélyült munkát az a gondolkodás, amit a népmesei elemek terápiás alkalmazásából kölcsönöztünk. Végezetül az archaikus tartalom személyes alkalmazását vizsgáljuk az adott mese-élmény feldolgozásán keresztül.
A biztonságos és gyógyító mesetér – szimbolikus válaszok egyéni mesében
MRSzE VII. Vándorgyűlés, VI. Pápa, 2016
A népmesék és mesei elemek gyógyító hatásáról sokat hallani manapság. Valóban izgalmas például látni azt, ahogyan a mesei környezet növeli a biztonságérzetet, kibontakoznak a történeti elemek, egyénivé és egyben gyógyítóvá vállnak. Ezeket a lépéseket követjük nyomon az előadás során egy személyiségfejlesztő csoport esetén keresztül, amelyet magatartás-problémás tanulóknak szerveztünk. Láthatjuk majd, ahogyan a mese megadja az egyéni szabadságot és a maga mintha jellegével kinyitja a lehetőségeket az önismeretre és fejlődésre. Az előadás lépésről lépésre követi egy csoporttag útkeresését és szimbolikus válaszait, amit a közös munka és a közös történet hozott neki. A csoporttag meditációs képei és rajzai beleszövődnek az egyéni meséjébe, a varázslatos fái átváltoznak, táltosai jelennek meg és vezetnek el a megoldáshoz. A mesékkel az intermodális meseterápia mentén dolgoztunk, amely egy szimbólumterápián alapuló rendszerszemléletű módszer.
Kulcsszavak: mese, történet, biztonság, intermodális meseterápia
Mint a mesében – a lélektani munka módszertani lépései
MRSZE 6. Nemzetközi Kongresszusa, Budapest, 2015
A lélektani munka valamennyi formájának egyik alapvető eszköze az indirekt, képekben, projekciókban, analógiákban való „gondolkodás”. Azonban sokszor akadályokkal találkozhatunk a képi nyelv elindításában és saját nyelv kialakításában, vagy „útmutatókra” van szükség a továbblépéshez. Jó szolgálatot tehetnek a népmesék az akadályok kezelésében valamint a munka elmélyítésében és árnyalásában egyaránt. A mesei ”önmagáért beszél”, úgy mesél, hogy megteremti az alkalmazásának a feltételeit. Elegendő követni a mese szimbolikus nyelvébe rejtett javaslatokat annak érdekében, hogy a mesei képeket a személyes épülés javára fordíthassuk. A népmesék narratíváit szimbolikus történetként kezelve ugyanis megtaláljuk bennük a szimbólumterápiás munka lépéseit, műveleteit, módszertani javaslatait. Jelképesen kiolvashatjuk belőle, hogy miért szükséges a konkretizálás a szimbólumok gazdag világában, majd milyen lélektani munkafolyamattal számoljunk a továbblépéshez. Mindenkinek az a mese és abban a lépésben képes segíteni, amelyik az aktuális állapotában nehezített.
A mesei sűrített képekbe ágyazottság többlete viszont több ponton kiemelendő. Egyrészt az általános, archetipikus történet-elemekkel együtt jelen van a személyes meseélményben az egyéni értelmezés. Másrészt a szimbolikus sűrítettség okán jelen van az érzelmi többlet is, vagyis a javaslattal együtt mozgósítva lesz a lépésekhez, munkához szükséges erőforrás. Így a mesékben egyénre szabott nyelvezetű és ritmusú vezetőre lelhetünk, ami mintegy mutatja a módszertani lépéseket, és vezet a lelki munka ösvényén.
Az elméleti-módszertani előadásban a szimbólumterápiában alkalmazott lélektani műveleteket, lépéseket, irányokat tárjuk fel egy adott népmese optikájából nézve. „A rab királykisasszony” című mese képei által vezetjük végig a szimbólumterápiás munka elemeit, majd kitekintünk még néhány mesére ugyancsak a fenti értelmezési szálat követve. A hallgatók rálátást nyerhetnek, hogy hogyan segítik a lélektani munkát a mesei történet elemei, akár tudatosítja azt a hallható, akár nem. Az előadás során módszertan és élmény összeépül, akárcsak a mesemunka során. Képet kapunk arról, hogy mire való a mérhetetlenül-sok hangyányi munka, hol lehet jelentősége az alábukásnak, mihez kezdjünk kulcsokkal, és meddig tart a „boldogan éltek”.
Végezetül összefoglaljuk, hogy miért sokszorosan hasznos a népmesék képi világát integrálni a terápiás munkába. Azaz milyen összefüggésben nevezhető a mese egy forrásnak, ami képesség, változás, tartalom, erőforrás és rendező elv egyben. Közösen gondolkodva győződhetünk meg arról, hogy általuk közelebb juthatunk a közösségi és egyéni tudáshoz egyaránt.
Kulcsszavak: mesemódszertan, szimbolizációs munka, mesei és lélektani rendező elvek.
Lélekrendező mesemunka a tanácsadásban – esetismertetés
MIPE XIX. Vándorgyűlése, Budapest, 2014
A meseterápiák általános és specifikus változatai fénykorukat érik el. A népmesei képanyag a megfelelő szakmai tudatossággal társulva egyedi és hatékony eszköz lehet a pszichológia legtöbb területén. Jelen előadásban bemutatjuk adott mesei képsorok szimbolikus tartalmát két megközelítésből. A szimbólumterápiás és individuálpszichológiai értelmezési keretek alkalmazása az azonosságok és különbségek érintésével izgalmas elméleti gondolkodásra ad lehetőséget. Gyakorlati példaként a nevelési tanácsadás keretei között alkalmazható pszichológiai mesemunka egyik beszédes példáját mutatjuk be. A szimbólumterápiás elvek mentén a megjelenő népmesei élményanyag segíti a „komplex ártalmakkal” bejelentkezett fiút abban, hogy belső erőforrásaiból merítsen, és a saját útján autogén módon haladjon. Az esetbemutatás során a hozott és választott mesék aktuálisan megjelenő tartamait, a munka lépéseit mutatjuk be abba az elméleti-módszertani keretekbe helyezve, amit a „lélekrendező mesemunka” során alkalmaztunk.
Kulcsszavak: mesemunka, lélekrendező népmese, túlsúlyos állapot szimbólumai
A népmese pszichológiai vonatkozásai
X. Népmese Napja Konferencia, Sepsziszentgyörgy – Kézdivásárhely, 2014
Az utóbbi években látható, hogy a mesék életének megújulása történik, a szakmai és laikus közönség egyaránt nyit feléjük. Ezáltal a népmeséket az aktuális életmódunkhoz igazítva abban a formában alkalmaztuk egyre gyakrabban, ahogyan a modern felfogásnak megfelel. Szegmentált tevékenységekbe rendezve, tudományos és gyakorlati feladatokba igazítva. A gyakorlatban azonban a „talpára esett szó” befurakodik a hallgató lelkébe, és akárcsak régen, ma is életre kel. Éppen ezért a mesével való foglalkozások az értelmezésekkel, feldolgozásokkal, megfejtésekkel akarva vagy akaratlanul a lélektan területére kerülnek. Ami régen spontán terápiaként és nevelésként megtörtént, azt ma már tervezzük, irányítjuk. Akik a mese spontán élvezetén túl is foglalkozunk a népmesékkel, dolgozunk a lélektani vonatkozásaival is. Ismernünk kellene a mese lélekre gyakorolt hatását ha pedagógiai vagy pszichológiai célból alkalmazzuk. De még a közösségépítést és kultúraközvetítést szolgáló mesemondó is jó, ha tudja, milyen sokrétű szimbolikus történeteknek ad hangot. Szerencsés esetben a foglalkozás céljához illesztjük és a jó megérzés mellett tudatosan választjuk a mesét, továbbá szándékosan alkalmazzuk a hatásmechanizmusukat. A lélektan felől közelítve magyarázatot kaphatunk arra, hogy miért hat valakire egy-egy mese. Megérthetjük a benne levő sokat hangoztatott bölcsesség egy-egy szikráját, és az élményen túl megtapasztalhatjuk, hogyan alkalmazható az életünkben. A mesékbe bevezető kutató munka a mesehős világgá induló, néha mindent kockáztató vállalkozásához hasonló, a felmerülő összes lehetőséggel és veszéllyel együtt. Az előadásban a legalapvetőbb lélektani fogódzókat mutatom be, amire a mesemunka során szükség lehet.
A Lélekrendező mesemunka módszertana úgy pattant ki, mint Jankó a babszemből. Lélektani alapokra épülő, relaxációs – szimbolizációs és művészetterápiás eszközöket magába foglaló módszer. A mese megélésben sok esetben manapság már elkél a segítség. Az élmény kialakulásában, a személyes mondanivaló megragadásában és a megértés elindításában van szerepe az első foglalkozásnak. A drámapedagógia eszközeivel hatalmas játéktér nyílik ki a mesében már elmerült résztvevő számára. A mozgás és szerepjáték segíti az élmény feldolgozását és a tapasztaltak továbbgondolását. A dramatikus folyamat során a személyes élmények, utak közös kinccsé válnak, gazdagítva az Én -s Te kapcsolatot. A műhely során két szakma találkozásában, két módszer összefonódásában élvezhetik a mese lelket gazdagító mélységeit.
Mesés világ, avagy az egyéni mesefeldolgozás vizsgálata
Szakdolgozat – pszichológia kar, Debreceni Egyetem, 2005
A dolgozat egyetemi könyvtárban már nem elérhető. Részletes tartalom szakmai érdeklődés esetén a szerzőnél elérhető.
A népmese akadémiai vizsgálhatóságáról, a „Csonkakezű lány” (AaTh706) mese alkalmazásáról. A szakdolgozat a népmese folklorisztikai meghatározásától a mese kurrens alkalmazásáig tekinti át a kulturális alapokat. A szimbólumok és archaikus minták feltárásának elméleti alapjainál Freud, Ferenczi Mérei, Jung elméletei és Mircea Eliade rátekintése jelenik meg, majd Szőnyi Magda és Bagdy Emőke gondolatvezetését alkalmazza. A mesei megközelítés elemei Estès, von Franz és Antalfai munkáiból ihletődik, Propp és Peseschian gondolataira építve.
A pilot-kutatás a mese személyes feldolgozásának fázisait követi végig, operacionalizált lépésekre bontva azt, ezáltal kutathatóvá teszi a narratív pszichológia és statisztika eszközeivel a mesemunka szerteágazó és mély lelki munkáját. Vizsgálja a mesével való munka tartalmának a bevonódással és megküzdési típusokkal való kapcsolatát, valamint a munka során leírható döntéshozatali sémákat.
A varázslatban megélt erőteljes emocionalitás, és több körben ismétlődő gondolati munka ezáltal számokkal és döntéshozatali modellekkel követhető. Az eredmények leíró kutatásként is fontosak, hiszen az alkalmazott mesemunkában a vezető rálátását segítik a folyamatokra.