MESEKONFERENCIA

2024-es MINIKONFERENCIA

HOGYHA SZÉTTÉPSZ, NEM LESZEK –
identitásformáló népmesék

2024 OKTÓBER 12-én 15-18.30-ig
Jászberényben és online

Magyar Relaxációs és Szimbólumterápiás Egyesület –
Intermodális Mesepszichológiai Munkacsoportjának
minikonferenciája a közösen a Jászberényi könytárral
Népmese Napja (szept. 30.) ünnepléséhez kapcsolódóan
 
 
REGISZTRÁCIÓ ÉS BEFIZETÉSI HATÁRIDEJE: 2024.10.10 – én  23 óra
 
 
HELYSZÍN:
JÁSZBERÉNYI KÖNYVTÁR (személyes részvétel korlátozott)
Jászberényi Városi Könyvtár – Jászsági NépmesePont
5100 Jászberény, Bercsényi út 1.
ONLINE (stream közvetítésről a regisztrált email-címekre 10.11-én tájékoztatást küldünk)
 
FELHÍVÁS:

Segítő alakok, állatok és képek tömkelege áramlik felénk a népmesei munkában. Az eredmény és élmény viszont azon is múlik, hogy kapcsolatban vagyunk-e ezekkel a segítő tartalmakkal és a támogató dinamikával a mesemunka során. Előbbre való az a kérdés, hogy mire van szükség, hogy a segítőt „használja” a kliens, mert ha nem „találkoznak”, akkor a felszínes tudáson túl az erő hiányzik a mesemunkából.
Időnként fontosabb a tartalomnál a dinamika!

A címadó mondatot a hős mondja, amikor a sárkány elé kerül. Ebben a mesei kontextusban feloldja a feszültséget ez a reakció. Nem szokványos jelenet a népmesékben, és lélektani reflexiói is többféle magyarázatot kínálnak!

Idén azt járjuk körbe, hogy mikor és hogyan tud segíteni a fentihez hasonló sajátos képek a mesemunka során, és hogyan válnak hozzáférhetővé a segítő tartalmai? Továbbá identitás kérdéskörét járjuk körbe, hogyan segít a segítő mesében – meseterápiában. Meddig segítő a mesemunkát kísérő, és feloldódhat-e a segítő szerepkörében, mint a mesei inas? Mekkora küzdelmet vív a kliens, amíg a segítő tartalmait megtapasztalja, vagyis a felmagasztalt segítő állatokkal kapcsolatba kerül? Hogyan lesz a kacsából hattyú, és a hattyúból malac egy női kapuzárási identitás keresésben? Ki a segítője a terapeutának, ha a kliens nem halad, és mi történik a felszín alatt, amikor a tartalmak elcsendesednek? Végső soron milyen fejlődési utat mutat a mese a maga sajátos nyelvén? Mindezek a kérdések bármelyik alkalmazási területen felmerülhetnek a pedagógiától a pszichoterápiáig. Kerekasztalunkban a komplex pszichológiai munka pedagógiai vetületeit vizsgáljuk. Fókuszunk a meseterápiás tudás hasznosíthatósága az iskolai környezetben, a kompetencia határok megtartásával.

Minikonferenciánk HBRID, személyes jelenlétre is várunk benneteket, ONLINE stream-szolgáltatást a helyszínről biztosítunk. Előadók bemutatkozása és absztraktok augusztus 15 után elérhetőek a honlapon és az FB Meseforrás és Intermodális Mesepszichológia oldalakon.

TERVEZETT PROGRAMUNK:    

        Segítő inasok vezetnek el önmagunk megtalálásához? – tanácstól a kővé válásig
Bán Tamás
– mentálhigiénés és meseterápiás szakember, irodalomterapeuta

        Lassan siess, tovább jutsz – az elrabolt belső segítő megtalálása – esetrészlet
Várkonyi Edit Manuela – pszichológus, meseterapeuta, mediátor, Szomato-Dráma és gyászfeldolgozást segítő csoportvezető, OH instruktor

        Valóságos belső segítőink – gyakorlatok és lépések az egyéni mesemunka felé – módszerdemonstráció

Stiblár Erika – szakpszichológus, intermodális meseterápiás képző, autogén és szimbólumterápiás gyakorlatvezető

           A vágy létszintváltozásai – a Sefirot fa fejlődéselmélete a Hattyútündérek mesében – meseértelmezés
Hegyi Johanna – relaxációs és szimbólumterápiás kiképző szakpszichoterapeuta, intermodális meseterapeuta, Kolozsvár.

             Interdiszciplináris kitekintés: Drámapedagógiai háttér-fénnyel a népmese – hasonlóságok és különbségek a gyakorlatban.
Kunné Darók Anikó – vezető pedagógus, mesterpedagógus, drámapedagógia képző

 

RÉSZVÉTELI DÍJ:
   – 9000 Ft teljes részvételi díj
   – 7000 Ft kedvezményes díj: IM képzésben levők és IM munkacsoport tagjai

AKTIVITÁSI PONT szerezhető MRSZE bármely képzésében és az IM képzésben levők számára.

REGISZTRÁCIÓ: a részvétel: online és személyesen is – regisztrációhoz és részvételi díjhoz kötött – regisztrációs link:

https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSd-UWd63aPwxErYMvwbkBvOb8_R3tLUbZfEUZ7Q6cExmfFuJA/viewform

HATÁRIDŐ: a regisztráció és részvételi díj befizetése legkésőbb 2024.10.10-én 23 óráig (utalási adatok a regisztrációs felületen).

KÍSÉRŐPROGRAMOK: Idén minikonferenciánk egy komplex rendezvénysorozatba illeszkedik.
IM munkacsoport és a Jászberényi Könyvtár szervezésében további meseterápiával kapcsolatos programokon lehet részt venni:

  1. WORKSHOP PEDAGÓGUSOK RÉSZÉRE – korlátozott létszámmal
    https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSdJse528nX_gXX-4wD3cFLjqt5O9J3Cub5Hl4VD8g_y2ko_bg/viewform
    “JÓTETT HELYÉBE…?” – sajátélmény mese-workshop – 2024.10.12. – 9.30-tól
  2. MESETERÁPIA HELYE A PEDAGÓGIÁBAN – ELŐADÁS – ingyenes – regisztráció-köteles
    https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLScJtyPO1zj8nSP1QnTQU9t_MeZzemMGQPR6uYMJN-ohQlo5Pw/viewform
    “MORZSÁKBÓL SZÜLETŐ MEGOLDÁS” – meseterápiás személet a pedagógiában-előadás – 2024.10.12. – 12 órától

BEMUTATKOZÁSOK – ELŐADÁS ISMERTETŐK:

Segítő inasok vezetnek el önmagunk megtalálásához? – tanácstól a kővé válásig

Bán Tamás – mentálhigiénés és meseterápiás szakember, irodalomterapeuta

Kik kellenek ahhoz, hogy főhősként sikerrel járjunk? A segítők meddig segíthetnek nekünk és mennyire segítsenek?! Az aktív segítő a mesében a főhős képességeinek kiegészítéséül szolgál. Elképzelhető-e ugyanakkor a főhőst hátráltató, vagy éppen ellenében cselekvő „segítő” inas? Vagy a főhős helyébe lépő inas, ugyanis van, hogy ez a szereplő főhősként szolgál, nem csak Őt szolgálja: bírálja tetteit, vagy éppen elárulja, de akár az Ellenfelet is segítheti. Persze olyan is van, hogy varázserővel, bölcsességgel, tapasztalattal bír, vagy éppen „csak” egyszerű küldönc, hírvivő.

Amikor az inas néha eggyé válik a főhőssel, akkor izgalmas számomra, hogy mindez milyen módon, milyen formákban történik. Mennyire oldódik fel az inas személyisége az urának/gazdájának történő segítés folyamatában? Valóban csak segítő szerepre korlátozódik a személye, vagy ennél több is lehet?

Amikor a főhős az inaskáját keresi, próbálja felkutatni, mert az inasnál lévő üzenet, információ az, amire olthatatlanul vágyik, akkor mindenki veszélybe kerülhet. Élete árán is segít-e az inas, és ha igen, miért? Ha megvan a mesebeli üzenet – bármilyen inasról is legyen szó -, képes-e megfejteni és értékelni a hős? Mi kell neki, hogy használja a segítséget? És mi képesek vagyunk-e megfejteni, hogy megtaláljuk magunkat az aktuális élethelyzetünkben, hogy a mese a kívánt változást is felkínálja számunkra.

Mentálhigiénés szakemberként, irodalomterapeutaként sokat foglalkoztatott a segítő szerep, és ennek kiteljesedése.  Hol vannak a segítés határai, mikor veszíthetem el benne magam, és melyik az a pont, amikor már nem adok, hanem elveszem a klienstől az önbecsülés, a magára találás lehetőségét, az önerőből megoldott feladat sikerét. A mesék meghatározták gyermek- és felnőttkoromat egyaránt, ezért is választottam az IM Meseterápiás képzést, amelyet ez év közepén fejeztem be. Pontosabban, a mesék itt állítottak fel a mesehallgató székből, és vittek el az Óperenciás tengeren is túlra.  

 

Lassan siess, tovább jutsz – az elrabolt belső segítő megtalálása – esetrészlet

Várkonyi Edit pszichológus, meseterapeuta, mediátor, Szomatodráma és gyászfeldolgozást segítő csoportvezető, OH instruktor.

Hogyan tud segíteni a mese egy vérbeli segítőnek? Miért fontos és roppant értékes technika a lassítás és mélyítés, akár már a mesemunka legelején, egy bevezetőnek szánt szocializációs mesénél is? Mik azok az apró részletek, a kliens által ismételt frázisok vagy épp „nem-emlékezések”, melyek együttes megjelenésére érdemes felfigyelni.

Előadásomban egy 7 alkalmat felölelő meseterápiás folyamat elejét mutatom be, ahol  kliensemet a mesemunka során megjelenő érzelmekkel kapcsoltam össze úgy, hogy azokat mélységében  is át tudja élni, s ne csak magától eltávolítva legyen képes róla beszélni. Mobilizálható személyes érzelmeket kerestem nála, melyeket a mesei szövegben megjelenő archetipikus szimbólumok segítettek bemozdítani és megtapasztalni. Ennek a kapcsolódásnak a kiemelt fontosságát szeretném megmutatni, mely a terápia további – robbanás-szerűen gyors – folytatásának elengedhetetlen alapját is képezte.

Közgazdászként kezdtem pályafutásomat, majd 15 éve pszichológus végzettséget szereztem. Szeretem a logikus következtetéseket, átlátható folyamatokat és jó „hibakereső” vagyok. Ugyanakkor gyerekkoromtól kezdve elbűvölnek a képek, festmények, fotók a maguk sajátosan mély szimbólumrendszerükkel és azzal, ahogyan megszólítanak és szavak nélkül hatnak ránk.

Mi van a kimondott szavak mögött, mi van a szavakon túl? Hogyan, milyen módszerekkel érhető el ez a tartomány?  Hogyan lehet ide bejutni, ezt „olvasni” és hogyan lehet ezzel dolgozni? A válaszkeresés vitt el engem a Szomatodrámához, az éber és módosult tudatállapotban történő külső és belső képi munkához, majd pedig az intermodális meseterápiához.

 

Valóságos belső segítőink – gyakorlatok és lépések az egyéni mesemunka felé – módszer-demonstráció

Stiblár Erika – szakpszichológus, intermodális meseterápiás képző, autogén és szimbólumterápiás gyakorlatvezető

A segítő alakja a lelki munkában is kulcsfontosságú, nem csak a Propp-i mesemorfológia szerint. Segítőre van szükség a mesében a megoldás kivitelezéséhez, de a belső erőforrások mozgósításához, és a lelki munka céljának megformáláshoz is. Ezért foglalkozunk a mesemunka elején nagyon sokat a segítővel, így a módszerdemonstráció során is valamelyik segítő funkció köré szerveződik az egyéni munka.

Hogyan lesz a mese szövege egy belső segítő? Hogyan dolgozzunk meg érte, hogy a mesét sajátunkká tegyük, és a szimbolikus képek a jelenben hatni kezdjenek? Az Intermodális meseterápia módszertana a bevezetés lépéseinek fontosságát hangsúlyozza. A minikonferencia részeként a módszerdemonstráció egy rövid sajátélmény gyakorlat, amelyben nyitogatunk meseképeket, közelítünk mesei motívumokhoz, hogy kulcsot kapjunk a szimbolikus tartalmak egyéni és jelen való értelméhez. Az élmények összerendezése egyénileg történik az online és személyes térben egyaránt, és az előadó ezt mesei motívumelemzéssel segíti.

Képeket a népmesékből merítünk. A friss meseélmények érdekében javasoljuk meséknek az elolvasását. Meseszövegeket küldünk a minikonferencia résztvevőinek a rendezvény előtt, hogy valamennyi előadást úgy hallgassák, hogy ismerik a kapcsolódó mesét. A módszerdemonstráció során ezeknek a meséknek az ismerete különösen fontos lesz. Hogy hogyan? Járjon utána, aki kíváncsi rá.

 

A vágy létszintváltozásai – a Szefirot fa fejlődéselmélete a Hattyútündérek című mesében – meseértelmezés

Hegyi Johanna – kiképző relaxációs és szimbólumterápiás pszichoterapeuta, intermodális meseterapeuta, Kolozsvár

A mese elemzésének alapját Szőnyi Magda metatörténeti felismerései, Annick de Souzenelle testszimbolikája, valamint a Stiblár Erika által vezetett intermodális meseterápia önismereti élményei és elméleti megközelítései képezik.

Metatörténeti szempontból a mese minden eleme megfejtendő tényezők.

A mesében szereplő színterek (erdőben, tavon, várban, harctéren, újra erdőben, Tündérországban), haladási irányok (hattyú és a sas a függőleges irányú haladás jelzői), időmeghatározások (ítéletnapig, telt-múlt az idő, sok ideig éltek), a szereplők (királyfi, tündér, hattyútündér, állatok, remete, inas, öregasszonyok), átváltozások (a király átváltozásai: méhkas, odvas fa, sárkánymadár, a tündér átváltozásai és a meseszerkezet) arra jogosítanak fel, hogy a történetet létünk lényegi megoldandó életfeladat megvalósítási mintájának tekintsük.

A történet szerkezete, a párbeszédek, a függőleges irányú haladások szefirotfa létszintjeit mutatják: birtokolni, lenni és valakivé válni. A közös gyermek megszületése hordozza a magasrendű létszintlépést – a többletet. A király életútja a személyiség fejlődés útjának tekinthető a születéstől, a hős állapotán keresztül a megvilágosodásig (ő is eljut tündérországba) – a mese hőse ekkor válik a bensőben is királlyá.

 

Interdiszciplináris kitekintés: Drámapedagógiai háttér-fénnyel a népmese – hasonlóságok és különbségek a gyakorlatban.
Kunné Darók Anikó –
vezető óvoda és drámapedagógus, mesterpedagógus, drámapedagógia képző

Az óvodás gyermeket megtámasztó hitvilág a mese. Amennyiben ezt elfogadjuk, akkor megerősödhetünk abban, hogy a drámajáték kerete a mélyen gyökerező népmese is lehet, és a drámajáték nevezhető aktív mesélésnek. A leggyakrabban épp ez szolgáltatja játékaim keretét, mert ebben otthonosan, biztonsággal, kerettávolságban próbálhatják ki emberi mivoltukat. Rutinosan használnak szimbólumokat, teret, drámaformákat, értelmeznek analógiákat. Mesehallgatásuk elmélyült, mesefeldolgozásaik motiváltak, aktívak. A mesei élmények kijátszását nem egy külső forgatókönyv határozza meg, hanem a személyes élmény, az improvizált pillanat. Óvodásaim ezen interakciók által könnyebben veszik az új elvárások állította akadályokat, mivel kifejlesztjük azokat a személyiségjegyeket, értelmi és érzelmi intelligenciát, amelyek kellenek harmonikus élethez.

40 éve dolgozom óvodás gyermekekkel, amelyben fő prioritás számomra az élmény, amellyel pozitív kicsengéssel zárul egy-egy napjuk. Ehhez jó eszközöm a drámajáték. A drámajátékkal segítséget, támogatást, légkört nyújtok. E területen vált működésem közismertté a felnőtt és egyetemi képzések során is. Beszélgetésünkben körbejárjuk a módszerek érintkezési pontjait. Hogyan, milyen eszközök segítségével válnak közkinccsé a mese okozta érzések, gondolatok egy óvodai csoportban? Hogyan válik a drámajáték tere vonzóvá az óvodás, kisiskolás korosztály számára.? A kerekasztal során betekintést kapunk a drámapedagógia szűrőjén keresztül arra, hogy miben különbözik ez a Dráma-Játék módszere a terápiáktól és a hagyományos dramatizálástól.

Várunk a rendezvényünkön 🙂 Regisztráció a helyek függvényében elérhető.

https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSd-UWd63aPwxErYMvwbkBvOb8_R3tLUbZfEUZ7Q6cExmfFuJA/viewform

 

2023-as MINIKONFERENICA

LÉLEKBEN SZÜLETŐ NÉPMESE

népmesepszichológiai konferencia
2023 Szeptember 23. 15-18-ig
Budapesten és online


FELHÍVÁS:

Megszületés – szülés – segítővé válás útja az idei konferenciánk kulcsszava. Daniel Stern, Szép Cerceruska, Brugó és a Kékszakáll motívumait, egyéni női fejlődés és egy csoportos nő önismereti élményeit követjük az intermodális meseterápiában.

Megszületik a mese a pszichológiai alkalmazásakor egy egyéni interpretációban, majd az értelmezéssel nő fel személyes segítővé.

Témáinkban szerepel, hogy a perinatális tanácsadás pszichológiai folyamata és a meseterápia dinamikája bővelkedik hasonlóságokban, amit esetdemonstrációval mutatunk be. Az ördög-szerető típusú mesében a beavatás szemüvegén át elemzett mesei szimbólumok egy nővé születést mutatnak meg. A tapasztalati tanulással tudja a kliens magáévá tenni a mese segítő hatását, így egy esetbemutatásban bontjuk ki a felismerés megszületését. Végül kerekasztalunkon néprajzos szakoktatóval beszélget élményeiről a mesemondó-meseterapeuta, hogy a módszertanok hasonlóságaira-különbségeire rálássunk.

TERVEZETT PROGRAMUNK:

  •  Ördög-szerető szerepe a női beavatásban: Brúgó és Kékszakáll párhuzamai fókuszált meseelemzésben
    Vecsei Anita pszichológus és irodalomterapeuta jelölt, meseterapeuta

  • Sterni perinatális tanácsadás és intermodális meseterápia párhuzamai: Anyává születés támogatása Szép Cerceruskával
    Dr. Bretz Éva Judit pszichológus, orvos, integrált szülő-csecsemő konzulens, meseterapeuta

  • Gazdag-szegény lányok lélektani vonatkozásainak felismerése: szóból születő tapasztalat hermeneutikai leírása
    Stiblár Erika, szakpszichológus, autogén tréning és szimbólumterápiás gyakorlatvezető, intermodális mesepszichológia képző

  • Kerekasztal: A népmese a néprajzi és a pszichológiai alkalmazás tükrében: Dala Sára folkloristával, a Hagyományok Háza szakmai munkatársával beszélget Ujhelyi Petra meseterápiás szakember-mesemondó-könyvtáros

Bemutatkozások, absztraktok:

ÖRDÖGSZERETŐ SZEREPE A NŐI BEAVATÁSBAN – Brúgó és Kékszakáll párhuzamai fókuszált meseelemzésben

Vecsei Anita pszichológus és irodalomterapeuta jelölt, meseterapeuta

 

Kik azok az ördög-szeretők, miért képesek megvezetni a naiv lányokat, hogyan lehet szembeszállni velük? Mit tehet hozzá az önismeretünkhöz saját ördög-szeretőink felismerése, és mit tehetünk a lányként, ha még nincsenek eszközeink a harchoz? Ezekre a kérdésekre keresem a választ a Kékszakáll és a Brúgó című mesék segítségével.

Clarissa Pincola Estes a Farkasokkal futó asszonyokban úgy fogalmaz, hogy a Kékszakáll a naivitás elvesztéséről, a psziché ragadozójával való szembenézésről és a női beavatásról szól. Az előadásomban bemutatom a Kékszakáll mese magyar verziói közül a Brúgót, összehasonlítom a két mese szimbólumrendszerét, archetipikus alakjait. A szimbolikus tartalmakat követve hasonló és különböző pszichés értelmezéssel számolhatunk a két mese-változatnál, így intrapszichés hatásait is mások lehetnek. Végül az elindított gondolatok tovább szövögetését a hallgatóra bízom.
Az én értelmezésemben a mese lehetőséget ad rá, hogy megismerjük a lélek mély rétegeit, a bennünk lakozó fényeket és árnyakat. Segít felfedezni a természetes bölcsességünket, nyelvet ad a bennünk zajló pszichés folyamatoknak.

Mesebeli lányként kanyargós út vezetett a pszichológiához, sok területen kipróbáltam magam, mire a harmincas éveim közepére pszichológussá válok. A mesemunkához a szépirodalmi szövegek felől érkeztem, de többet kaptam tőle, mint amit reméltem, és a személyes önismeretemben is rengeteget köszönhetek neki. Az érdeklődési köröm mese miatt erősebben a szimbólumok, álmok és testi érzetek felé fordult, így további módszerspecifikus képzések várnak rám. A későbbiekben az egyéni és csoportos formában mesékkel dolgozva ezeket a módszereket is integrálni fogom, mint a Lány a fehér galambot. Célom másoknak is megmutatni, hogy egy jól megválasztott népmese hogyan mutat utat bármilyen élethelyzetben.

 

STERNI PERINATÁLIS TANÁCSADÁS ÉS INTERMODÁLIS MESETERÁPIÁS PÁRHUZAMAI – Anyává születés támogatása Szép Cerceruskával

Dr. Bretz Éva Judit pszichológus, orvos, integrált szülő-csecsemő konzulens, meseterapeuta

Integrált szülő-csecsemő/kisgyermek konzulensi munkámban tapasztalom, hogy sok szülő megdöbben a benne zajló történésektől, attól, hogy milyen fokú személyiségváltozást hoz az életébe gyermeke születése. Ebben a krízishelyzetben tud továbbsegíteni a mesemunka. A népmese letisztultsága és szimbólumai az idő fonalához, a generációk láncához való kapcsolódást erősíti. A saját időhöz, annak végességéhez való viszonyuláshoz, saját élet céljainak, irányainak újbóli átgondolásához is hozzájárult a mesemunka.

A meseterápiás gyakorlatban több párhuzam is felfedezhető a szülő-csecsemő konzulensi munkával. Ez megkönnyíti számomra e két módszer ötvözését. Nagyon fontos azonban, hogy ez csak a baba-mama kapcsolatra tekintettel, a baba-mama interakciókat figyelembe véve valósulhat meg.

Az őztestvér (Cerceruska) mesetípus számos mozzanata megfeleltethető Daniel Stern leírásának az anyaság állapotának kialakulásáról. A korai anyaság problematikus területei, az anyává válás nehézségei sorra leképeződnek ebben a mesetípusban.

Bemutatom a két segítő módszer párhuzamait, és ahogyan Stern tudományos elméletének lényeges elemei megjelennek a mesében, esetmorzsákat is elhintek mesei példákkal megerősítve.

Gyermekkorom mesehallgatási élményei után hosszú idő elteltével találkoztam újra a népmesékkel. Azóta viszont, hogy ez megtörtént, saját önismereti, pályaszocializációs folyamataimban és a szakmai, pszichológusi-konzulensi munkám során is segítségül tudom hívni a meséket.

GAZDAG-SZEGÉNY LÁNYOK LÉLEKTANI VONATKOZÁSAINAK FELISMERÉSE – szóból születő tapasztalat hermeneutikai leírása

Stiblár Erika szakpszichológus, autogén tréning és szimbólumterápiás gyakorlatvezető, intermodális mesepszichológia képző

Hogyan válik a meseterápiás munkában a közös és általános szöveg egyéni gazdagsággá? Hogyan lesz a szegény leány is és a királylány is a személyes élet kifejezője? Az egyénivé vált mese élményként jelenik meg a terápiás térben, és tapasztalatként, meggyőződésként válik a pszichológiai munka részévé. Az előadásban arról beszélünk, hogy a mesemunkával hogyan jutunk el ahhoz a mélységhez, amikor tapasztalati tanulásra jellemző meggyőző erővé és maradandó tartalommá válik a mese.

Megjelenik a mese majdnem végtelen értelmezési lehetőséggel és a kliens a maga jelenével. Az ő találkozásukból egyszer csak megszületik egy összefüggésnek a megértése, és abban a helyzetben a lelki szegénységből hirtelen gazdagság lesz. Mintha a szün-bolon kétfelé szakadt része összepattana, kirobban a felismerés a terápiás térben. Mintha egy szellemi és lelki csoda történne, a szemünk előtt jut el a kliens a mese mély kollektív tartalmához. Ezt a pszichológiai folyamatot követem az előadásomban egy esetrészlet segítségével. A rendszerszemlélet szempontjait a hermeneutika eszközeivel alkalmazva feltárul a pszichológiai megértés folyamata, vagyis a példa megláttatja velünk (a)hogyan történik a mese megértése.

Az intermodális mesemunka számomra szövetséges, múzsa és szenvedély. Majd 20 éve, hogy a népmese alkalmazása a legkülönfélébb módokon a szakmai életem része. Ismételten inspirál a kliensek munkája, a képzés gazdag termése, újabb témákat bontva ki a mese optikáján keresztül. Képzőként és kutatóként is járom a mese szövevényes útját, ahol a mese a kutatásom tárgya is, és egyben a vezetőm is.

KEREKASZTAL – A NÉPMESE NÉPRAJZI ÉS PSZICHOLÓGIAI ALKALMAZÁS TÜKRÉBEN

Dala Sára folkloristával, a Hagyományok Háza szakmai munkatársával beszélget Újhelyi Petra meseterápiás szakember-mesemondó-könyvtáros

Terápiás közegben megáll az idő, kizökken, egy másik dimenzió nyílik meg.  Itt a főszerep és a mellékszerep is a meséé! Nem előadó vagyok, hanem egy meder, amelyen áthalad mese folyama. Mederként megmarad az egyéniségem, de szolgálólényként nyújtom át a résztvevőknek az ezüsttányéron az aranyalmát.

A népmese ebben a kettős szerepben a kaleidoszkópra hasonlít. Pár fokos fordulat, egy apró rezzenés elég, hogy a csőben lévő gyöngyök más alakzatba rendeződjenek, más képet mutassanak a szemlélőnek, a történetről és önmagáról is.

Számomra a magyar népmesével való foglalkozás kútba nézés. Boriska és Terka meséjében a szorgalmas leányt a kút megszólítja: „– Nézz belém…!”

Aki nem rest beletekinteni ebbe a kútba, megmerítkezik a mesékben, alámerül saját múltjába, Mann szerint pokolra száll, feneketlen mélyre. Ugyanakkor azé az ígéret is, hogy százszorta szebb lesz, mint annakelőtte.

Élőszavas mesemondóként a Jászsági NépmesePontban inkább vagyok előadó, mint könyvtáros vagy pedagógus. Egyszerre vagyok öreganyó és királylány, macska vagy éppen táltosló. Igen intenzív a mesélés fázisa, mondhatni sziporkázó, akár egy csillagszóró. Ugyanakkor egy szempillantás az egész, az itt és a most számít, elröppen a 45 perc, gyerekcsoport jön-megy és marad egy bizseregtető élmény-hatás, fantomérzése. Dala Sárával beszélgetve ezt a két utat tekintjük át, ízlelgetve mindkettő sajátosságait.

 

VISSZAJELZÉSEK A RÉSZTVEVŐKTŐL:

B.K.  pszichológus:
Mivel nekem ez volt az első tapasztalatom a meseterápiával, így leginkább az, hogy mekkora ereje van ezeknek a gyerekkorban megismert szimbólumoknak és archetípusoknak. És hogy mennyire jól lehet ezekkel dolgozni terápiás közegben.
Nagyon tetszett, hogy ennyire színes a felhasználási lehetősége ennek a módszernek.  

H.D. pszichológus, meseterapeuta:
Az előadó magas szakmai felkészültsége igazán érdekesség tette az előadást.
A konferenciával tükörbe szerettem volna nézni, látni, hogy milyen szempontok mentén tevékenykednek más meseterápiás módszerrel dolgozó meseterapeuták, másrészt, mint várandós édesanya, szerettem volna élményekkel, tanulságokkal bővíteni a saját önismereti munkámat. Azt fogalmaztam meg, hogy bármilyen módszerrel dolgozunk is, az életünket a mesék, mint őseink felgombolyított életfonalai, körbeszövik, segítik, táplálják.    

T.É.M. szociális munkás, meseterapeuta: Egy belső szakmai küszöbnél tartok. Fizikailag és mentálisan is … beindította bennem a belső munkának azt a szintét, ami inspirál. Még jó lett volna hallgatni további rétegeket.

H.M. pszichológus: Az előadás megmutatta nekem, hogy hány féle megközelítés szerint is elemezhetjük a meséket és ezáltal milyen mélységei tárulnak fel, és előhozta a saját megéléseimet is a témákban.

V. N. pszichológus: Mesékkel való munka nagyon izgalmas a számomra szakmai szempontból, továbbá a bemutatott eset története kapcsán önismereti témák jöttek fel. Egy-egy jó gondolatért, hamuba sült pogácsáért vagy morzsáért érkeztem, és meg is kaptam.                     

Várunk szeretettel a következő rendezvényünkre is 2024 őszén. Hírlevélre való feliratkozással közvetlenül értesülhetsz a programjainkról és más eseményekről a mesekultúrához kapcsolódóan. (intermodalismese@gmail.com címen tudsz kérni hírlevelet)

 

2022-es MINIKONFERENCIA

MESE – LÉLEKTAN – ÉLMÉNY

népmesepszichológiai konferencia
2022.10.01., Budapesten és online

FELHÍVÁS:

A mesepszichológia minikonferenciáján a tavalyi szimbolikus formák után idén a közös szó az ÉLMÉNY. Mesepszichológiai élmény az irodalomterápia terepén, pszichiátriai osztályon, egy művészetterapeuta kezében és a tudományos közegben.

Az élmény pillanatnyi formákat ölt, majd feloldódik a lélekben. A felszínen, a megformálódó élményekben látjuk az egyéni formákat, amit a mesepszichológiai folyamatban láttatni szeretnénk, mielőtt a mélylélektani terekbe integrálódik. A lélektani élmény a célja és a kihívása is a mesemunkának, aminek árnyalatait, csobbanásait mutatjuk be idén a MRSZE keretében.

Minikonferenciánkon célunk megmutatni a mesepszichológia és irodalomterápia viszonyát egy irodalom- és meseterapeuta szemszögéből, aki csoportjának megéléseiben is láthatta a hasonlóságokat és különbségeket. Célunk bemutatni az intermodális meseterápia vezetését egy pszichiátriai osztályon – a pszichológus és a kliens élményeinek az optikájából is. A meseértelmezés megélés nélkül nem hiteles, a feldolgozás gyakran hosszú, az élmény színes – művészetterápiával ábrázolva megfogható ez a színesség és a feldolgozása izgalmas, amit bemutat a művészet- és meseterapeuta.  A szakmai kerekasztalunk fókusza az az élmény lesz, amit egy másik szakmában elmélyült mesekutató megél a pszichológiai eredmények integrálásakor, és amit a pszichológus átélhet a filológiai vagy folklór munkák alkalmazásakor.

 

TERVEZETT PROGRAMUNK:

  • Népmesepszichológia és irodalomterápia szövevényes viszonya – Tóthné Muráncsik Mónika  mesterpedagógus, irodalomterapeuta
  •  „Úgy szeretlek, mint a sót” – intermodális meseterápia a pszichiátriai osztályon: lehetőségek és keretek – Csizmár Orsolya klinikai szakpszichológus-jelölt
  • Rózsa királyfi krízise: a megküzdés szimbólumai egy magyar népmesében – Illés Hilda  tanácsadó szakpszichológus jelölt, , alapozó terápiás mozgásfejlesztő
  • Interdiszciplináris mesetudomány: mit merítenek mások a mesepszichológiából – beszélgetés Nagy Gabriella Ágnes – irodalmár és mesekutatóval, a Magyar (nép)mese, és a Sorsbejárások című könyvek szerzőjével

 

Bemutatkozások, absztraktok:

NÉPMESEPSZICHOLÓGIA ÉS IRODALOMTERÁPIA SZÖVEVÉNYES VISZONYA – előadás esetismertetéssel

Tóthné Muráncsik Mónika – magyar-angol szakos tanár, mentortanár, mesterpedagógus, irodalomterapeuta, IM meseterapeuta.

Mindig is hittem, tudtam, hogy olvasni jó, s erre szerettem volna ráhangolni, megtanítani a körülöttem élőket is. A különböző módszerek közt így találtam rá a biblioterápiára, amely gazdagságával, szépségével és személyközpontúságával nyűgözött le. A Pécsi Tudományegyetem képzésén aztán tanáraimtól ismereteket, lelkesedést és hitet is kaptam, hogy szükség van arra az önismereti-mentális támogatásra is, amit én az irodalom segítségével nyújtani tudok. Az ezután megismert intermodális mesepszichológia módszere pedig új utakat, új lehetőségeket, új mélységeket adott a munkámnak az iskolában és az irodalomterapeutaként végzett tevékenységemben is.

Mindkét módszerben egy jól megválasztott szöveggel utat találhatunk önmagunkhoz és másokhoz, a világhoz, hogy aztán abban harmonikus módon tudjunk létezni, teljes szívvel megélni az örömöt és méltó módon viselni a fájdalmat. A népmeséktől a kortárs irodalmi szövegekig gondolatgazdag, változatos művek állnak készenlétben, hogy megszólítsanak minket. Segítségükkel, irodalomterápiás és meseterápiás módszerekkel én azon dolgozom, hogy Egy szöveggel közelebb® kerülhessünk a célhoz. 

Előadásomban az irodalomterápia és az intermodális mesepszichológia módszer meseterápiás eszközrendszerének hasonlóságait és különbségeit veszem számba, bemutatva, hogy a csoportműködésben hogyan alkothatnak szinergikus kapcsolatot hozzásegítve a résztvevőket a hatékony önismereti munkához. 

 

„ÚGY SZERETLEK, MINT A SÓT” – az Intermodális Mesepszichológia a pszichiátriai osztályon: lehetőségek és keretek

Csizmár Orsolya – klinikai szakpszichológus jelölt, relaxációs és szimbólumterapeuta, IM meseterapeuta

Az „élet sóját” keressük ismételten, amikor a pszichológia megjelenik a mesében – és a mese megjelenik a pszichológiában. Előadásomban egy jól ismert mese által mutatom be néhány esetvignettán keresztül a kamaszokkal végzett mesemunka tapasztalatait. Ugyanaz a mese – sokféle hangsúly! A só című népmese alkalmazását ismerhetik meg klinikai keretben, több fókusszal és problémakörben.

A mese gyermekkorom óta érdekel és lenyűgöz, és most a szakmában is megtaláltuk egymást. Pszichológusként dolgozom a Heim Pál Pszichológiai Szakambulanciáján. Itt kamaszok problémái által fiatalok és családjaik nehéz helyzetére kell segítséget kínálni különféle pszichés problémák mentén, nagy időnyomásban.

Ebben a szakmai kihívásban igazán jól jönnek a mesék, amik az emberi psziché működését, az emberi kapcsolatok természetét is tükrözik. Relaxációs-, szimbólumterápiás és pszichodráma eszközökkel dolgozom az Intermodális Mesepszichológia módszerében.

A diagnosztikai munkában és a terápiás térben alkalmazom a mesét, ami többek között projekciós felületet biztosít a lelki munkához, egy olyan autogén élmény megszületéséhez, amit személyes jelentés formájában magával visz a kliens.   

 

RÓZSA KIRÁLYFI KRÍZISE – a megküzdés szimbólumai egy magyar népmesében.

Illés Hilda – tanácsadó szakpszichológus jelölt, OH kártya instruktor, alapozó terápiás mozgásfejlesztő, jogász, IM meseterapeuta jelölt

Rózsa királyfit többször miszlikbe aprítják az Óriások. Feldarabolását követő újjászületésében egy titokzatos nő, az elátkozott királylány segíti. Bátyjai megmentésének és a boszorkánnyal való találkozásnak már az elő-haló víz birtokában vág neki. Sikeresen megvívott harcainak tapasztalatait átdolgozza, beépíti önmagába, és így a legyőzött országából elmenekülő királyfiból királlyá lesz.

A Hilda név jelentése harc, harcosnő. Élem ennek a névnek a jelentését, ízlelgetem a minőségét. Minden életszakaszomban mást jelentett számomra a harc, s mást jelent harcosnőnek lenni. Jelenleg a megküzdés, az erőforrásaink felfedezése, mobilizálása a leghangsúlyosabb. Ez az, ami pszichológusként a felnőtt tanácsadásban és a gyerekek fejlesztésekor is foglalkoztat. Gyermekkorom óta megindítanak azok a történetetek, mesék, amelyekben olykor szélsőséges körülmények között kell helytállni, hinni, kitartani, gyarlóságot elfogadván, meghaladván, miszlikbe aprítás után feltámadva végül hőssé válni, a saját életünk vagy akár egy nagyobb közösség hősévé.

 

Rózsa királyfi izgalmas, feldarabolásokkal-megküzdésekkel-újjászületésekkel tarkított történetében a megküzdés lélektana iránt érdeklődésem és a mese iránti szeretetem talált egymásra. A mese szimbolikus történet, melyet több lélektani tematika alapján közelíthetünk meg. A bennünk zajló lelki folyamatok, mint projekciós felületre, vetülnek rá a mesére, és kapnak hangsúlyt az intermodális szemléletben végzett mesemunka során.

Mi Rózsa királyfi titka? Krízisének és küzdelmének állomásai adják előadásom vezérfonalát, a megküzdés mesei szimbólumai segítenek együtt gondolkodni arról, hogyan is élhető túl egy-egy krízis, és hogyan növekedhetünk általa.

 

INTERDISZCIPLINÁRIS MESETUDOMÁNY – mit merítenek mások a mesepszichológiából

Nagy Gabriella Ágnes – irodalmár és mesekutató, a Magyar (nép)mese, és a Sorsbejárások című könyvek szerzője

Filológia és pszichológia találkozása mentén Nagy Gabriella Ágnes irodalmárral beszélgetünk a SORSBEJÁRÁSOK című könyvének megírásáról, a népmesék mindenkori vizsgálatáról, és arról, hogy mindez mit jelent számára a mesék lélektani megélésben. A filológus személyes kalandját követjük a mesék mélységében.

„Szeretek összehasonlító elemzéseket írni, amelyek vagy mesetípusok variációit, vagy népmesék kortárs átiratait veszik górcső alá annak tudatában, hogy jelen korunkban sokaknak kapaszkodót jelentenek azok a narratívák, amelyek lehetséges kiutakat vázolnak föl egy-egy „befagyott” vagy lehetetlennek tűnő helyzet felismerésére és megoldására.

 

Végzettségem szerint magyar-angol szakos középiskolai tanár vagyok. Doktori fokozatot prof. Szegedy-Maszák Mihály témavezetettjeként szereztem, és úgy gondolom, erre a mai napig büszke lehetek. Kutatásaim csak a disszertációm megírása után fordultak a népmesék majd a gyerekirodalmi művek tanulmányozása felé.

A mesékről való gondolkodás folyamatában nagy hasznát vettem annak a képzettségnek, amit bölcsészként a tanulmányaim során sajátítottam el itthon valamint külhonban, illetve annak a számtalan terápiás módszernek, amelyet megismertem és/vagy az idők során meg is tanultam.”

 

BESZÁMOLÓ a 2022-es minikonferenciáról:

Mese – Lélektan – Élmény hármasság megjelent a konferencián is, külön az előadásokban, és együtt a teljes szakmai élményben. A technikai kihívások mellett maradt tartalom és idő az élményre.

Néhány visszajelzés az eseményről:
  • Zseniális téma a mese, és az abba való belemélyedés, sokféle módon. Kimeríthetetlen a tárháza. Szeretek elmerülni ebben. És a tegnapi nap a professzionális tudás birtokában lévő lelkes előadókkal nagy merülés volt nekem. Erika moderálása beszélgetései az előadókkal tovább emelték az amúgy is magas színvonalat. Egyszerűen KÖSZÖNÖM!
  • Nagyon izgalmas volt, hogy ugyanazon mese milyen más történetként jelenhet meg a Kliensekben. sok felismerést köszönhetek neki már most is, zárványokat nyitott fel, és ehhez ez a konferencia is hozzátett.
  • Saját tapasztalatok megoszlása terápiás folyamat bemutatása sok gondolatot ébresztett bennem.
  • A só az egyik kedvenc mesém és a két evészavar két “olvasata” nagyon érdekes és meglepő volt    
  • Nagyon érdekes volt, hogy fejlődtek a királyfi megküzdési módszerei a mese folyamán és nagyon más nézőpontot mutatott számomra a bemutatás, több népmese is beugrott, amit újra olvasnék ebből a nézőpontból is.
  • Igazán profi elemzést kaptunk! Rengeteg mindenre kiterjedt az előadás. Sok sok további gondolkodásra késztetett.
  • Egyedi gondolatok ott születtek előttünk. Új összefüggések keltek életre. Szuper volt ezt hallani.

Meseterápia Intermodális Mesepszichológia | Facebook

https://www.facebook.com/mesepszichologia.intermodalis/ 

 

 

2021-es MINIKONFERENCIA

NÉPMESEPSZICHOLÓGIA A GYAKORLATBAN – minikonferencia segítő foglalkozásúak számára

bemutatkozók, program és beszámoló olvasható az alábbiakban – 2021 SZEPTEMBER 25-i eseményről, ami Budapesten személyesen és online térben megvalósult

A FELHÍVÁS 2021:

A népmese reneszánszát éli. Különböző tudományterületeken szerteágazóan alkalmazzuk, lelkesen műveljük és kutatjuk az évszázados tudásanyagnak ezt a koncentrátumát. Lélektani lehetőségei is gazdagok, kutatása több irányzatnak feladatot ad.

Népmese napja alkalmából a lélektani vonatkozások gyakorlatba ültetéséről és alkalmazásáról beszélgetünk az intermodális mesepszichológia szemléletében. Előadás, esetbemutatás  és kerekasztal keretében beszélgetünk a magyar népmesék lélekrendező, önismereti és komplex pszichológiai hatásairól.

 

VÉGLEGES PROGRAM 2021.09.25:

15.00 – 15.40  Sebestyén Ágnes:  A farkas, mint lélektani segítő a magyar népmesében / motívumelemzés

15.45 – 16.30   Stiblár Erika: Népmese szakralitása a pszichológiai munkában / előadás

16.40 – 17.15  Retek Diána: A hűség, a leválás és az individualizáció küzdelme / esetvignetta

17.20 – 18.00 „Már ma legyetek a mi vendégeink” – a mesepszichológia interdiszciplináris jelene / kerekasztal Szávai Ilona, Kerekes Valéria részvételével

 

ELŐADÓINK BEMUTATKOZÁSA 2021:

Sebestyén Ágnes:

Biomérnök és mérnök-tanár képzésben egyfelől kaptam egy rendszerező, logikus gondolkodásmódot, valamint megismertem a pszichológia és a segítő szakma alapjait. Ahhoz, hogy a segítő szakmához közelebb kerüljek, elvégeztem a mentálhigiénés szakemberképzést, és a Magyar Relaxációs és Szimbólumterápiás Egyesületben az autogén tréninget, majd a várandós relaxáció képzést is. Ehhez tettem hozzá két év művészetterápiás képződést, és a coach végzettséget is.

Az Intermodális mesepszichológia módszere által a gyermekkoromnak máig magával ragadó, elbűvölő történetei a segítő szakma eszközévé váltak számomra. Megélem szakemberként és a magánemberként is, hogy a történetek ereje van, ha hallgatom, olvasom, vagy ha az életünkre átírható, máshogy értelmezhető történetként kezelem. Egyik történetem, ami régóta velem van, A szárnyas farkas.

A farkas már az emberiség születése óta mellettünk él. Alakja a mitológia, népi hiedelmek és tudattalanunk szereplője. A farkashoz kötődő szimbolika kettős: egyszerre jeleníti meg a legsötétebb oldalunkat, a vadságot és mohóságot, valamint az erőt, a védelmet és a közösséget. E kettős megítélése ellenére a farkas szinte kizárólag segítő állatként jelenik meg a magyar varázsmesékben. Ez a farkas inspirált az előadásra, amely során bemutatjuk a varázsmeséinkben megjelenő segítő állatokat, ebből kiemelve  a farkas szimbolikáját, lelki vonatkozásait. Izgalmas kitekintés az, hogy a segítő állat meseelemet tartalmazó mesék segítő munkában hogyan használhatók, és ebben a farkas milyen szárnyalási lehetőségeket ad.

 

Stiblár Erika:

Pszichológusként megfogott a népmese szakmai alkalmazása, és kutatni kezdetem, hogy mi történik, hogyan hat a mese. Első lépésektől építettem fel egy kutatást, egyben egy módszer kialakítását jelentette, amiből pár év alatt az Intermodális Mesepszichológia született meg. Elvarázsolt és elkötelezetté tett az a rend és következetesség, ami a mese és köztünk történik. Ebben a keretben gondolkodtam tanácsadó szakpszichológusként, és a relaxációs és szimbólumterápiás módszerspecifikus képződéseimben is. A népmese pszichológiai alkalmazását kerestem szakszolgálatban, oktatási intézményben, szakmai képzésben és a kutatásban. Újra és újra a segítők sorát jeleníti meg számomra a népmese a szakmai munka minden területén.

 

Beavatásként kezelni a mesét izgalmas kérdés és csábító lehetőség. Közismert ma már, hogy a népmesék képesek arra, hogy vezessenek bennünket. De miben vezetnek, és hogyan kellene hozzájuk nyúlni, hogy ezek a mély és tág lehetőségek is megnyilvánuljanak? Hogyan lehet hozzáférni és mit jelenthet a szakralitás a mesével való lélektani munkában? Az előadásban azt érintjük, hogy hogyan lehet a mesék szövegét kollektív fantázián túl egy szimbolikus szövegként kezelni, és hogyan egy fajta beavatás a mese. Minden mesemunkához kérek egy mesés vezetőt, vagyis a meseszöveget, amelyik a módszertani munkát is vezérvonalként segíti, képesen megjeleníti. Ebben az előadásban egy lány útja segít, aki új szemléletet kap, és ezzel új életet. (melyik mese lehet ez?)

 

Retek Diána:

Szociális munkásként dolgozom a II. kerületi Család-. és Gyermekjóléti Központban. Ezen a helyen az élet mindenféle megpróbáltatásával találkozom a hozzánk forduló ügyfelek által. Tapasztalatot szereztem család, és párterápiák illetve autogén tréning vezetésében. A segítő munkában gyakran használtam képeket, szimbólumokat a dinamika, vagy a mentális állapot közös megértéséhez. Ezek egy közös mély megértést segítettek elő a folyamatokban. Ez motiválta a mesemunkával való ismerkedésem. Személyes élményemet is az jellemezte, hogy a mesék által a magamról alkotott tudás egy intenzív élményen keresztül transzformálódott, és teremtett bennem új látásmódot, rendet. Ezek után nagyon izgalmas volt egy magával, kapcsolataival vívódó egyetemista lányt kísérni mesemunkával. Látni azt, hogy amit az ész felfog, de a lélek nem tud elfogadni, mert annyira elviselhetetlenül fájdalmas, abban hogy teremt rendet a mese.

 

BESZÁMOLÓ 2021

Népmesepszichológia – együttlét – hála: EZ A MESÉS hármasság alakult ki a farkas szimbóluma, a mese szakralitása, egy önállósodó lány esete és Szávai Ilona – Kerekes Valéria által körülült kerekasztallal.
 
Hálával és köszönettel gondolunk vissza többen arra a szombati napra.
Köszönöm a lelkes részvételt, a szervezők és előadók helytállását, és minden gyakorlati és elvi támogatást. Felemelő volt, ahogyan ez a rendezvény létre jöhetett, ilyen gyors és hatékony szervezéssel, röpke 3 hét alatt, és ilyen kiemelkedő tartalommal.
Örülhettünk egymásnak, a szellemi találkozásoknak legyen az online téren át vagy fizikai jelenléttel megerősítve. Bízunk benne, hogy mindenki építkezett, töltekezett belőle.
Folytatjuk. Folytassuk. Holnap legyenek a ti vendégeitek is szakmai és személyes térben egyaránt.

VISSZAJELZÉSEK Intermodális Mesepszichológia Minikonferencia 2021

Hálás vagyok a részletes visszajelzésekért, hogy láthattam, mi történt bennetek az „itt a vége, fuss el véle” után. A visszajelzésekből az első 13-t teszem közzé (mesés szám), szakma szerint csoportosítva, az eredeti formájukban adatvédelmi szempontból védetten az IM dokumentációjában elérhetőek.

A szervezési forma szívetekhez nőtt. Ebben a hibrid formában megtaláltuk magunkat, úgy tűnik. Összességében az elérhetőség és ugyanakkor a személyes kapcsolat, az időkeret, (és egy kis csiszolással) a technikai megoldás nagyon jó egységet alkotott, ezért megtartjuk idén is:

Örülök, hogy inspirálódtatok az előadásokból, tovább is gondoltátok, így a jövőben – azaz az idei minikonferencián – megszívlelhetem a kéréseket és kérdéseket.

 

B-K V. pszichológus: kíváncsi voltam a mesékre, népmesék motívumaira -A farkasokkal futó asszonyok olvasása óta érdekel a téma

  • A farkas ellenpólusa a szarvas (jelenleg a szarvas motívum visszatérő nekem személyesen), illetve a szakralitás, szakrális kommunikáció fogalma elgondolkodtatott és kutakodásra inspirált. Későbbiekben esetbemutatások illetve farkashoz hasonló elemek kiemelése érdekelnének.
  • Nagyon izgalmas volt, főleg a hang, az üvöltés és a nőiség, valamint a szarvasbőgés, és annak hatásait továbbgondolva…

K.E. pszichológus: cél a módszerbe való mélyebb betekintés volt, és ezt megkaptam.

  • Fontos volt az a mondat, hogy „a szimbolizációs mesemunkában a különféle síkokról érkező kommunikációs jeleket befogjuk és segítjük a klienst, hogy saját önismeretében haladni tudjon”.
  • A motívumkutatásban felcsigázott a farkasüvöltés és női lélek kapcsolata. Majd szeretnék utána olvasni, nagyon érdekes számomra, mert aktuális igényem lenne egy ilyenfajta “magamhoz kapcsolódás”.
  • Az esetbemutatásból azt emeltem ki, hogy az esetnél végül az “életszorongásból életfelelősség lett”

K.E. szakpszichológus: érdeklődés hozott ide, és azzal megyek el, hogy: A mese nem játék…inkább egy együtt gondolkodás. A motívum bemutatása magas szintű, gondolatokra inspiráló volt, a szakralitás témája nagyon figyelemfelkeltő, mélyreható, az esetbemutatás igazán emberi, magas szakmai  szintet képviselő.

K.I. jogász, pszichológus: Jó lenne egy egész napos rendezvény, a személyes részvevőknek a végén kis csoportos beszélgetésekkel a mese, meseterápia témakörében. Örülnék esetleg egy irodalomajánlónak azok részére, akik szívesen olvasgatnának bővebben ebben a témakörben.

Sz. B. klinikai szakpszichológus: idősekkel végzett csoportos munkában szoktam használni meséket – leginkább az volt bennem, hogyan gazdagíthatnám ennek a menetét:

  • Rendkívül inspiratív volt. Engem most leginkább az indított további útra, hogy a motívumok alaposabb megismerése mennyivel gazdagabbá teszi a mesékkel végzett lélektani munkát.
  • További kérdéseim éppen az, hogy a motívumok alaposabb megismerésében, feltérképezésében merrefelé érdemes elindulni, milyen kötetet, szerzőt érdemes forgatni?

T.M. pszichológus, IM képzett: tanulás és fejlődés céljából kapcsolódtam be, és a gyakorlati dolgokat viszem magammal, amit a munkámban hasznosítani tudok. Kérdéseim: Mikor lesz megint? A bemutatót megkaphatnánk?

 

MÁS SZAKMÁK

B.K. újságíró, lelkigondozó: a Hallám, mi lesz?-kérdéssel és kíváncsisággal érkeztem, és annak megnyugtató biztonságát viszem magammal, hogy a mesével való munka lehet olyan egyszerű és tiszta is, mint a só. A mese a lelkigondozásban – ez foglalkoztat, és a későbbiekben is érdekel minden, ami ide kapcsolható.

Keresem azóta is a farkasüvöltés és női lélek rezonálásának okát. A szakralitásos volt az az előadás, amelyiket még emésztek.

Az esetbemutatásnál Szerettem volna időt a kérdezősködésre. Megfogott az egyszerűsége, és kaptam egy jó biztatást arra, hogy merjem használni munkámban a mesét. Ugyanakkor elindított bennem egy folyamatot:

Meg ne szüntessétek az on-line kapcsolódást! Nagy lehetőség ez a “távoli rokonoknak”.

B.M. képzőművész, művészetterápiás és meseterápiás szakember: tudattár bővítés céljából csatlakoztam. Szerteágazó, ismertető, érdekes volt milyen sok szemszögből lehet egy szimbólumhoz közelíteni. A szakrális témánál a PPT elakadt, és így túl gyors volt az előadás ahhoz, hogy mindent le lehessen írni. Az esettanulmány nagyon hasznos és inspiráló volt és sok érdekes rálátást hozott.

D.N. E. meseterapeuta/ jogász / tanár: a témák érdekessége hozott ide. Az előadások érdekesek, tanulságosak, figyelemfelkeltők és elgondolkodtatók voltak. A módszer iránti érdeklődés ébredt bennem. Számos érdekes információval lettem gazdagabb és egyre több kérdés merül fel bennem a hallottakkal kapcsolatban.

K.É. kommunikációs szakember: Tökéletes volt. Az is tetszett volna, ha egy mese ki van választva és annak a szimbólumai vannak kielemezve. Az csigázott még fel a legjobban, hogy a Dixit kártyák a mesék használatában, szimbolikájában hogyan értelmezhetőek?

M.A. mentálhigiénés szakember: Nem emelnék ki semmit. Az egész együtt kerek volt. Az érdekelne, hogy mikor lesz folytatása az előadásnak? Megerősített a mese erejéről.

N.M. tanár, meseterapeuta: azért jöttem, mert érdekeltek a témák. Tetszett a minikonferencia felépítése, izgalmas lenne még ugyanígy másik szimbólum és másik mesék.

  • Izgalmas volt, annyi oldalról hallania farkasról, figyelni arra, hogy sokkal több mindent rejt magában a szimbóluma.
  • Beindította a fantáziám a hozott mesével való munka, és az, ami már a továbbképzésen is megragadott, hogy mennyi mindent végig lehet járni lelki síkon a mesében, ami segíti a gyógyulást, az egyéni síkokon, mely nekem szól.
  • Nagyon köszönöm az esettanulmány, szépen felépített, érthető előadása volt egy lány megrázó történetének. A saját környezetemben lévő banyát már le is fejeztem. Köszönöm

V-N A etnográfus, mentálhigiénés szakember: A családias, barátságos légkört emelném ki, és az esetbemutatásból a kliens mondatát: “Az erdőben vagyok.”

  • Néprajzosként ismerős volt számomra a motívum, de tetszett, hogy milyen sokrétűen ismerteti a mesei motívumok forrásait, és törekszik a szimbolikus jelentések árnyalt bemutatására.
  • A szakralitás rész fontos elméleti tisztázás volt, ezt jegyzeteltem. Úgy vélem értettem is.
  • Nagyon szép volt, empatikus segítőt láttatott, aki betekintést adott a mesékkel való gyakorlati munkába. Jó volt megtudni, hogy a kliens a mesék szimbolikáját megtanulta használni és valóban önmaga jobb megértéséhez vezette őt a két mese.

TERVEZZÜK A KÖVETKEZŐ PROGRAMJAINKAT – várunk szeretettel az IM csapata